...Szóval sokat gondolkodom a világról. Elsőre ez talán úgy
hangzik, mintha nem lenne rossz oldala. Azt hinné az ember, hogy minél
több dologra rájön, annál boldogabb lesz. Tévhit. Eleinte összezavar,
később elszomorít, végül nem tudja az ember hova rakni magát, úgy érzi
nincs helye a világban, ha mégis lenne, az nem ott, ahol van. Elveszik
az élet értelme, és vele vesznek a céloké és a halálé is. Mintha két
mágnes között lennék, de egyik felé sem tudnék elmozdulni. És ez addig
így is marad, míg valami meg nem segít valamelyik irányba. Nos,
valahogy így tudnám elmagyarázni a tiszta, befolyásolatlan gondolkodás
legnagyobb hátulütőjét.
De mindez nem azt jelenti, hogy
rosszkedvű ember vagyok. Ellenkezőleg =) Aki túlteszi magát a valóság
hátrányain, olyanná válhat, amilyenné csak akar. Senki nem
befolyásolja, senki nem szab határokat neki. Szabaddá válhat mások
befolyásától, és ez fontos dolog. Nem másolatok lesznek, hanem egyedi,
önmegvalósító emberek. Nincs szükség vallásra, tanítókra,
prédikátorokra, ahhoz, hogy boldogok lehessünk vagy megértsük, van-e a
világnak értelme. Lehetnék én is egy bábú, akit mások mozgatnak, de nem
vagyok az, nem is leszek. Soha...