Étterem

   Érdekesen telt ez a mai nap, ezért is írok róla... Szóval ma elmentünk egy étterembe, megnézni, hogy ott tartsuk-e a most következő két születésnapot. Belépésnél kicsit lehangoló látvány volt a fekete kis tó az elején, amiben volt egy szintén fekete színű, mű szökőkút. Viszont miután tovább mentünk egész jó hangulata lett az embernek. Kis latinos zene meg sok fából készült tárgy sokat dob az ilyen helyeken.
   Körülnéztünk... Meglepetésemre háromszor nagyobb volt a hely mint gondoltam.
Végül leültünk, hogy együnk valamit, hiszen látni nem elég az éttermet. Ki kell próbálni, mi módon etetik a vendéget...
   Az étel jó volt. Viszont egy mellettünk ülő csaj szúrta a szemem. Rossz értelemben. Csak úgy áradt belőle a ribancság és hogy közel nincs az értelmes kategóriához. Ez olyan zavaró volt. És mivel pont rossz helyen ültem, akármerre néztem, benne volt a szemem sarkában. Bár lehet még megdobta a dolgot az, hogy emlékeztetett valakire ez a csaj... Olyanra, akit régen tiszteltem, és később kiderült róla, ugyan olyan ember mint a többi. Talán ha nem emlékeztet erre a személyre, nem is zavart volna. Akkor nem kezdtem volna gondolkodni pár régebbi eseményen. Szerencsére rövidesen távoztak. Onnantól már tényleg tudtam élvezni az ebédet.
   Volt egy idősebb pincér, mindig ő jött oda hozzánk. Vicces volt. Értette a viccet. Kevés ilyen ember van sajnos. Szóval ez is dobott a hangulaton kicsit.
Távozásról semmi különöset nem említenék, az csak úgy megtörtént. Semmi extra nem volt.
   Aki azt kérdezi most, hogy miért írtam ezt le, annak nem tudok pontos választ adni. Csak úgy leírtam. Néha szereti az ember kiírni magát, akármi is történik.