Antinorma

A mai napon kicsit elpattant a húr. Ismét előjött az „utálom az embereket” érzés, amit sikerült kilevegőznöm nagyjából, miközben átfutott rajtam jó pár gondolat...
És hogy miért érzem ezt időnként? A válasz nagyon egyszerű: mert a többség még arra sem veszi a fáradtságot, hogy elkezdjen gondolkodni erről a * világról, csak mennek a semmibe, leélik az életüket egy hazugságban, közbe más ember életét tönkreteszik. Meg is fogom magyarázni miért gondolom ezt, csak előbb leszögezném, hogy én szoktam magamba is nézni, nem csak a külvilágot látom, hiszen van olyan fontos az önismeret, mint akármi más ismerete (és ha magamat látnám, nem ítélném el, ahogy nem ”ítélek” el senki mást, ha nincs rá valós okom). Továbbá vannak még jó emberek szép számmal, akik gondolkodni mernek és nem fogják hagyni, hogy átverjék őket. Vannak még akik nem csak állnak tétlenül, nézve a semmibe, hanem tesznek is valamit egy jobb világért. És lesznek is egyre többen ilyenek...
Tehát mint azt megígértem pár sorral feljebb, megmagyarázom, hogy miért gondolom így. Azok akik állnak és beletörődnek abba ami van, akik lusták gondolkodni, csupán azoknak tesznek jót, akik felettük állnak, s nem érdekük, hogy értelmesebb emberek legyenek a világon (tisztelet az igen ritka, kevesek által megbecsült kivételnek). Kik állnak felettük? Tanárok, főnökök, politikusok...stb. Kihangsúlyoznám az értelmes szót! Nem arról van szó, hogy mennyit tud az illető tárgyilagosan, hanem arról hogy irányítható legyen, megfeleljen az elvárásoknak, olyan legyen mint egy gép, aki nem gondolkodik csak követi a többi másolatot. Ergo a legtöbb helyen, olyan mintha sablonba akarnák nyomni az embereket. Itt a hangsúly igazából azon van, hogy hiába okos valaki, ha nem értelmes (a kettő teljesen eltérő dolog!) és képtelen felfogni, mi zajlik körülötte valójában. Így a felette álló emberek használhatják szabadon az illető tudását/erejét, viszont sokkal „kevesebbe” kerül nekik minden téren, mintha egy értelmiségivel kéne dolgozni, aki kiáll maga mellett és esetleg azzal is foglalkozik, hogy mi zajlik a háttérben, hogy átverik-e éppen vagy sem és jót tesznek-e a munkával vagy rombolják a világot. Tudom ez így talán elég zagyvának tűnik, de nehéz írni erről a témáról, viszont ha már valaki időt szán az oldal olvasására, lesz ideje gondolkodni is egy kicsit erről az egész témáról, így nem is kell mindent kirészleteznem pontról pontra.
Szóval ezek a mentálisan ketrecben tartott emberek, megpróbálják magukkal rántani a többi embert is. A legrosszabb ebben az, hogy mindezt tudtukon kívül teszik, méghozzá legtöbb esetben a normákkal, amikről azt hiszik: ”...úgy van, úgy kell legyen...” Jó példa erre, mikor veszekszik az ember egy ilyen csőlátású emberrel és csak ilyeneket bír mondani:

„Ez nem normális...”
„Nem létezik, hogy...”
„Úgy gondolom, hogy X és ezt semmi sem változtatja meg.”

Van még de minek részletezni? Ez a három a ”kedvenc”. Tehát ezek az emberek azt hiszik, hogy minden úgy van, ahogy gondolják, vitatkozni sem lehet velük igazán. Ide illik ez az Alvin és a Mókusok idézet:

„Menj elvonóra a norma ellen. És ember lehetsz talán.”
Szerintem abszolút igazuk van. A normák nagy része arra tanítja az embert, hogy ne gondolkodjon, csak fogadja el ami van és kész. Aki pedig nem olyan mint ők, azt taszítsák ki. Nos, ezért is teszik tönkre a jó emberek életét az ilyen mentálisan ketrecben tartott emberek. Azt hiszem betartottam az ígéretem és megmagyaráztam, miért gondolom úgy ezeket a dolgokat, ahogy azt az elején írtam.
És kérlek titeket, ébredjetek fel, ne hagyjátok magatokat befolyásolni, gondolkodjatok! Ha tényleg boldogok akartok lenni, ahhoz előbb fel kell ébredni! Aki meg kezdi megérteni mi történik ebbe a világba, tartson ki, soha nem szabad feladni. Nekik itt egy idézet:

"Nézz az égre, a legszebb fényre, láss egy álmot s harcolj Érte!”